Ezekben a napokban, ahogy egyre csökken az életterünk, ezzel párhuzamosan nő bennünk valami ismeretlen eredetű feszültség, miközben a konyhaszekrényünk és hűtőnk szinte biztos, hogy roskadásig pakoltuk, hisz' ki tudja.

Félreértés ne essék, nincs abban semmi rossz, ha a mostani helyzetre túlevéssel reagálsz. Teljesen normális, hiszen fogalmad sincs mi lesz és ha már tudod is, hogy mi, akkor sem tudod, hogy az majd meddig.

Szóval a para teljesen megengedett, ámde nem célravezető. Nézzük meg mivel is találhatod magad szembe, ha még túl sokáig szemezel a fehér fallal, miközben karnyújtásnyira van tőled három heti hidegélelem.

1. Az ingeréhség
Minden nap egyforma. Az utcara nem mehetsz. A tanár nem tanít, a pék nem süt, a kocsmáros ...

A bőség nyugton marad. Az éhség vándor.    (Zulu közmondás)

Kezdhetném úgy, hogy kövér kisfiú voltam, de ez nem lenne igaz. Olyan kisfiú voltam, akit érdekelt az étel és itt nem csak az evésre gondolok, hanem az alkotófolyamatra, vagy arra a jó érzésre, ami egy közös étkezéssel együtt jár.

Ez a fajta kíváncsiságom pedig az idő előrehaladtával nemhogy csökkent, de inkább csak nőtt. A magánéletemben, és a munkáim során szinte mindvégig jelen volt az étel valamilyen formában. Ha mindenképpen meg akarjuk fejteni a miértek fókuszpontját, akkor talán az étel társaságában látható szemek csillogása és mosolyok milyensége volt, ami leginkább megfogott, és folyton tovább táplálta kíváncsiságom at az irányba, hogy mi ...

A magyarok szerint a hálószoba után a konyha az otthon legfontosabb helyisége, mely nemcsak a főzés és étkezés központja, hanem a hely, ahol a barátokkal és a családdal időt töltenek, beszélgetnek. Az Ikea harmadik alkalommal elkészített "Élet otthon" elnevezésű, a világ 12 nagyvárosára kiterjedő kutatását egészíti ki a magyar, cseh és szlovák véleményeket összegző régiós kutatás arról, milyen szerepet játszik életükben a konyha.

Sokan talán azt gondolják, hogy akár ezek a sorok, akár a következő könyvem lassan lezáró sorai egy elegáns dolgozószoba falai között születnek. Aki ezt látják lelki szemeik előtt bizony tévednek, mert nem csupán azért születnek a konyhában a papírra vetett gondolatok, mert gastro coachinggal ...

Az asztalt körbeülni jó. Egyedül persze bonyolult, sőt lehetetlen. Ehhez több ember kell. Olyanok, akiket szeretünk. Akik fontosak. Család. Barátok. Szerelem. Vagy így, mind, együtt. 

Gyerekként mindig arról ábrándoztam, hogy ha felnövök egy hatalmas ebédlőasztalom lesz és amikor a képzeletbeli képre néztem, körbeülték azt a szeretteim, a családom, a barátaim. Annak idején a családok még nem a plaza "etetőjében" étkeztek, hanem klasszikus fogások köré gyűlt - és ült - a család és együtt  voltak. 

Aztán ahogy idősödtem, rá kellett jönnöm, hogy az a minta, amit én hordoztam magamban csak egy a sok közül. Mert ezen túl van az össze-vissza-evős család, van a mindenki-a-szobájában-eszik család és van a ...

Írok. Könyvet. Megint. Sorrendben a harmadikat. Nem most kezdtem, de mostanra értem el oda, hogy beszéljek is róla. Mert egy könyv sosem csak egy könyv, hanem komplett történet. Néhol vidám, máshol szomorkás, de sosem csak arról szól, hogy ülsz és írsz. Mert okos vagy, vagy csak annak képzeled magad vagy már annyira népszerű vagy, hogy könyvírási kötelezettséggel jár a celebritás-mutatód. A könyv mindig több. Ebben az időszakban a könyv az életed. 

Ülsz és írsz. Ha szerencsés vagy akkor nem egy ablaktalan szobában vagy nem egy gyártelep panorámájára tekintve. Ha mázlid van, vannak fák. Madarak. Miegymás. A fejedben pedig megannyi gondolat. A területedről, a tapasztalataidról, az érzéseidről. 

Főleg ez utóbbiról. ...

Hogyan ötvözhető a spiritualitás, az ételkultúra mondjuk a gasztropszichológiával? Biztos van ebben az országban néhány olyan guru, akinek erre lenne azonnali válasza vagy ha mégsem, akkor csatornáznának nekünk néhány hasznos információt valamely manapság közlékeny entitástól. 

Ennyit a cinizmusról, ami csupán azért fért meg itt ebben a kezdésben, mert manapság egyre nehezebb felhívni a figyelmeteket egy-egy valóban fontos témára, amiről esetleg érdemes tudni. És mielőtt most mindenki a saját technikájával elkezd utánajárni annak, vajon milyen büntetés is jár nekem ezért a poénért, nézzük meg hogyan válik valóban minden eggyé. 

Amikor spiritualitásról beszélünk, akkor az azt művelők között mindenkinek a saját maga ...

Tegnap, ahogy ültem a kanapémon, különös dologra jöttem rá. Minden vele kezdődött. A kanapéval. Az új életem, az új történetem, az új hivatásom. A kanapé pedig most visszatér oda, ahonnan indult...

Amikor álltunk a kilencedik kerületi napsütötte lakásban, két gondolat járt körbe. Egyrészt, hogy milyen csodás színeket varázsol ide a nap. Másrészt, hogy hogyan vezetek beszélgetéseket, ha nincs mire ülni? Így két heti összecsukható ikeás széken való szorongás után megszületett a "kell egy kanapé" gondolata, amiről akkor még nem tudtam, hogy akár lehetne a történet-mesélőm is. 

Amikor elmentem Szentendrére megnézni a kiválasztott kanapét még spirituális beszélgetéseket folytattam a kis összecsukhatós székeimen. ...

Néhány hete egy számomra rendkívül hitelesnek tűnő kávés szakemberrel villásreggeliztem, miközben arról beszélgettünk vajon egy átlag magyar kávéfogyasztó milyen szempontok alapján állapítja meg, hogy egy kávé – és így a kávézó – megfelelő minőségű-e számára?

 Egy fontos szempont van csak – felelte kérdésemre a szakmai berkekben is ismert barista – ez pedig, hogy ízlik-e neki az, amit iszik. Lehet kissé zaccos, lehet túl forró, lehet konyharuhával letakart kávégép által készített, egykaros vagy kétkaros, keserű vagy csak fanyar, ha a fogyasztó hangulatát és – a legfontosabb szempont mind közül – ízpreferenciáját csupán megközelíti, akkor készíthette az akár a kávéistennők legkirályabbika is, akkor sem ...

Gastro coaching a lifestyle piac start up kezdeményezése

Manapság mindenki keresi önmagát. Egyesek a spirituális út által kínált lehetőségeket választva, mások a kissé materialistább megoldásokat követve igyekeznek közelebb kerülni önvalójukhoz. A második csoportba tartozók, akik egy, az életükben felbukkanó megoldatlan probléma esetén pszichológushoz vagy coachhoz fordulnak.

A pszichológus és az általa végzett terápiás folyamat – bár többnyire tévesen – de mégis mindenki által nagyvonalakban ismert módszer a mélyebb önismeret eléréséhez. Az utóbbi években azonban felbukkant egyre több olyan szakember, akik a még sok helyen ismeretlen coaching fogalmát tűzték zászlajukra, sőt egyesek tovább gondolva ezt, újabb és újabb ...

Az evés nem puszta tápanyagfelvétel, hanem érzelmi jelentőséggel bíró cselekvés, ezért az ételt nem elég pusztán tápértékben mérni, hanem érzelmi jelentését is mérlegelni kell, sőt ebből következően minden táplálkozási cselekedetünk hátterében komoly lelki folyamatok zajlanak vagy feltárandó emlékek bújnak meg. Ezzel (is) foglalkozik a coaching új ága, a gastro coaching. 

A fejlett társadalmak polgárainak tömegei soha nem tapasztalják meg az éhezést, ezért esetükben nem a fiziológiai éhségjelek motiválják elsődlegesen az evést. Ilyenkor az evés nem az éhség, hanem valamilyen egyéb lelki kín csillapítását szolgálja. A modern ember evésbe menekül a valóság megoldatlan problémái elől. Az evés nemcsak a negatív ...