A túlsúllyal – éppúgy, mint életünk egyéb nehézségeivel – való foglalkozás nem egy csata, amit meg kell harcolnunk. Inkább azt kell elsajátítanunk, hogyan barátkozzunk meg a nehézségekkel és a kihívásokkal.

Miért esszük azt, amit eszünk? Hogyan eszünk és mit érzünk evés után? Milyen módon viszonyulunk a testünk edzéséhez? Melyek a – testi, lelki, kulturális és környezetből fakadó – akadályok, amelyek nem engedik, hogy jól táplálkozzunk vagy elég mozgékonyak legyünk? Ahogyan egyre tudatosabban viseltetünk testünk, érzéseink, gondolataink és valós lehetőseink iránt, amelyek megakadályoznak minket abban, hogy egészségesebben éljünk, rájövünk majd, hogy mit kell tennünk egyénileg és milyen közösséget és ...

Az evéssel kapcsolatos tudatos jelenlét rögtön az elején kezdődik: az éhséggel. Talán hallottad már a híres zen kérdést: „Hogyan szól egy tenyér, ha csattan?” A tudatos étkezés kapcsán megkérdezhetjük: Hogyan szól az éhség? Milyen az éhség íze? Hol található az éhség a testben? Mi okozza az éhség megjelenését?

Ezer és egy olyan tényező van ma a világban, amire ráfókuszálva újra kell gondolnunk létezésünket. A súlygyarapodást és az általa az emberekre és a közösségekre helyezett terhet illetően a szokásos megközelítéssel semmin sem érünk el. Világszerte több mint egymilliárd ember túlsúlyos – olyan sok, hogy a szakértők már járványszerűnek tartják az elhízást.

Miközben ez a jelenség a túlzott ...